Kínáltunk, kóstoltattunk

Kínáltunk, kóstoltattunk

Hát lezajlottak a Magyar Napok. Nagyszerű volt az idő, a program, a hangulat. Legalábbis a Fesztivál - azaz Farkas - utcában, ahol a mi kis standunk állt. A négyből két napig voltunk kinn, s arra is kevés időnk jutott, hogy a műsorfüzetet végigböngésszük (ingyen osztogatták, mini turistakalauzzal egyetemben), jóformán csak a koncertek programját követtük, számítva arra, hogy ezek lesznek a leglátogatottabbak, s az esti bulizás előtt, délután 5-6 után, mikor kicsit enged a hőség, lesz a legnépesebb minálunk is közönség. Csütörtökön így is alakult, főleg, hogy a Charlie-koncert vajegy órát késett. Pénteken viszont a lacikonyhák vitték a prímet a vacsora előtt állók bevonzásában - hiszen magyar ember a hüvelyesek közül leginkább a kolbászt kedveli.

Tapasztalatunk szerint azonban a tejtermékek is dobogósak, és a zöldségek is igen kedveltek, főként, ha tetszetős a kiállításuk. De vegyük sorra.

Standunk mottója: lassíts és élvezd a hazai ízeket. Hogy miért? Étkezésünkhöz egyre inkább kapcsolódnak a következő kérdések: a beszerzendő nyersanyagok ára, az étkezésben, mint az életöröm fontos forrásában, az új élmények folytonos keresése, a gyermekkorban megismert, megszokott ízek, ételek, nyersanyagok eltűnése vagy nehéz hozzáférhetősége, s egyre gyakrabban a nyersanyagok egészségessége iránti igény. A nemzetközi lassúétel-mozgalom, úgy gondoltuk, mind a négy kérdésre választ kíván nyújtani, bár az említett problémák fontossági sorrendje helyenként, országonként valószínűleg különböző. Kíváncsiak voltunk, lassúétel-kísérletünk mit vált ki abból a közönségből, amely történetesen a Kolozsvári Magyar Napokra látogat.

A zöldségeket, gyümölcsöket többnyire feldolgozva kóstoltattuk, minthogy nagyrészt őszi-téli érésű gyümölcsöket állítottunk ki, amelyek ugye összehúzzák az ember száját, a nyers karalábét, tököt, hagymát pedig kevesen szokták „csak úgy" megkívánni. A bemutatott növényi termékeket salátának elkészítve kínáltuk, hogy azért valamennyire érezzék a nyers zöldség-gyümölcs íze is, akinek viszont házitésztához volt kedve, megkóstolhatta a Bioklub bioalmájával töltött, a mérai Kurucz Ildikó telemeájával készített túróstésztát. Arra nemigen volt módunk, hogy egy-egy ételhez csakis egy termelőtől származó nyersanyagokat használjunk, arra viszont igen, hogy szinte csakis a kiállításon szereplő termelők anyagaiból dolgozzunk.

Nos, alkalmunk volt megbizonyosodni róla, hogy az ember az ennivalót is a szemével választja - főként, ha férfiember, vagy gyerek.

Az óriáskaralábé láttán - a hóstáti Vigh család terméke, Vighné asszony, Julianna találóan címkézte: „ezt kiállításra lehet vinni" - a standot meglátogató urak azt találgatták, hogy ez kivétel-e vagy terem több is ott, ahol ez a példány. Vigh Ferenc családfő szerint „ez ilyen fajta", ugyan zöld, de téli, méghozzá „a kisebbik". Kiderült: nemcsak lehet, de érdemes is mutogatni a közönségnek, hisz a karalábé bátorítólag hatott csodálóira, akik aztán a salátákat is megkóstolták - ugyan nem karalábésat, olyat nem készítettünk, hanem a káposztásat és a murkos-petrezselymest, ami hóstáti zöldségből és györgyfalvi almából, valamint a tököst, ami a Bioklub termékéből készült. Méghozzá a györgyfalvi Tóth Ferenc krumplis kenyerére kenve - amit ugyan senki nem nevezett el mondjuk „a kolozsvári magyar nemzet kenyerének", bár négy kilót nyomott, de amely pirosan felmasnizva igencsak uralta standunkat.

A györgyfalvi gyümölcsöskosár különleges színfoltját képezte a standnak. Tohotni Márton erdészmérnök, aki nyugdíjasan költözött vissza Kolozsvárról szülőfalujába és indított saját kis faiskolát, mintegy húszfajta almát és körtét küldött a kiállításra. A gyümölcsöket celofánba csomagolva, felcímkézve, külön kosárban helyeztük el, a címkéken a fajták helyi neve, a származási hely, valamint a termesztő neve. Egyik látogatónk, meglátva a Síkvajancot, felkiáltott: ez a györgyfalvi név, a fajta hivatalos neve: Klapp kedveltje! Aztán elmesélte, hogyan ismerkedett meg ezzel a körtefajtával gyermekként, 1955-ben, amikor a Három püspök térhez közeli kertes házba költöztek szüleivel és testvérével. A körtét annakidején a szomszéd termesztette kertjében - mikor meglátta az újonnan gazdát cserélt ház ablakából kikíváncsiskodó két gyermekfejet, telerakott egy kosarat s átlátogatott a frissen beköltözött családhoz, hogy a finom, zamatos gyümölccsel kedveskedve köszöntse őket.

A hölgyeket, főként a háziasszonyok korosztályát elsőként a kóstoltatott termékek ragadták meg, ez aztán megnyitotta érdeklődésüket a terményekhez csatolt receptajánlat és a stand elnevezése iránt is. Többen receptversenyünkbe is bekapcsolódtak, az augusztusi fordulóra összesen 39 recept és étkezési leírás érkezett, ezeket lassúétel-blogunkon tettük közzé.
Fiatalabb látogatóink mottónkról főként „a bióra" asszociáltak. Számunkra, szervezők számára igen jó érzés volt, amikor egy fiatalember magyarul nem tudó barátjának egyenest Slow Food-ételként mutatta be terményeinket, tudniillik ez a mozgalom eredeti neve.

A vajdakamarási Párdi Zsuzsa kertészmérnök koktélparadicsoma ellenállhatatlan vonzerővel hatott a stand előtt elmenőkre, kiváltképp a gyermekekre. A Zsuzska másik különleges terméke a tartósítószer nélkül, pirosan eltett koktélparadicsom-savanyúság - ez leginkább a fiatal háziasszonyok figyelmét keltette fel. A legvonzóbbaknak azonban a hurkapálcikákra szúrt, természetes ízesítésű házisajtkockák és -túrógolyócskák bizonyultak: zelleres, hagymás, fokhagymás, paradicsomos finomságok

Zsuzska elmondása szerint otthon, Kamaráson a gyermekek nemigen eszik a tejterméket - hát itt az apró színes falatkák a gyermekek körében egyöntetű sikert arattak! A változatosság és a különlegesség együttesen gyönyörködtetőleg hatott minden arrajáróra, egy kedves izraeli hölgy azonnal rendelt is a termékből. Az anyaországi vendégek leginkább az „ismert különlegességek", zakuszka, vinete után érdeklődtek. Egy Magyarországra költözött kolozsvári származású hölgy pedig legkivált arra volt kíváncsi, vannak-e még hóstátiak Kolozsváron - híven tapasztalatunkhoz, miszerint „nemcsak kenyérrel él" az Anyaországba vagy akár nyugatabbra elszármazott ember, hanem, hacsak alkalma adódik rá, az otthon ízeivel, híreivel, levegőjével is.

  

A Dr. Szász Pál Emlékét Ápoló Baráti Egyesület lassúételstandján kiállító termelők és termékeik

 

Tohotni Márton, Györgyfalva - erdészmérnök. Györgyfalvi származású. Amíg az erdészeti vállalatnál dolgozott, Kolozsváron élt, nyugdíjazását követően költözött vissza szülőfalujába. Saját kis gyümölcsöse és faiskolája is van.

• Alma
Nyári almák: Vaj alma, Granister.
Őszi-téli almák:Aranyrenet, London pepin, Bellefleur, Üveg batul, Arany pármen, az újabb fajták közül a Generos, Florina, Kolozsvári Piros, helyi györgyfalvi fajta.

• Körte
Nyári körték:Napoca, Síkvajanc (Klapp kedveltje), Szent Ilona (Sárga Vilmos körte).
Őszi-téli körték:Ábrahám Lujza (Csíkos angol herceg), Sándor cár (Bosk kobakja), Pap körte, Téli pergamen, Sárga körte, Párizsi kontesz.

Kiállítás módja: minden fajta egy-egy példánya külön csomagolva, felcímkézve, a címkén: fajta (helyileg ismert) neve, termesztő neve, gyümölcs származási helye.

 

Párdi család, Vajdakamarás, képviselője: Párdi Zsuzsanna frissen végzett kertészmérnök, szülei szintén agronómusok. Zsuzsa jelenleg 17 áron gazdálkodik, termeszt paradicsomot, uborkát, vinettát, káposztát, hagymát, fokhagymát és csípőspaprikát. A gazdaságban van egy tehén is, a tejéből naponta készítenek egy kis sajtot

Kiállított termékek:
- paradicsomfajták: csíkos Tigerella, Saint Pierre és koktél Cherry
- tehéntejből készített sajtok és túrók, összesen négyféle, természetes ízesítésben
- egészben eltett piros koktélparadicsomot lekötött üvegekben
- díszként: dísztökök, hagymafonat, fokhagymafonat.

Kóstoltatás módja: a nyers paradicsomot, sajtot, túrót kínáltuk kóstolásra. Jelen volt a termelő, aki szakember is, így bármilyen kérdésre szakszerűen és részletesen tudott felelni.

 

Vigh család, Kolozsvár, Hóstát

A termelésel elsősorban Vigh Ferenc foglalkozik, felesége, Vigh Julinna a termékeekt készíti előő és árul a piacon. Lányuk igh Iubolya operaénekesnő. Fiuk, Levente fő foglakozásban autószerelő, de földet is bérelt, krumpli- és kukoricatermesztéssel foglalkozik.

Vigh Ferenc termeszt: búzát (2 ha), krumplit (több mint 7 ha), zöldséget (káposzta, hagyma, paszuly, zeller, karalábé, karfiol, uborka, paradicsom, murok, petrezselyem, paszternák, tök, fűszernövények: csombor, kapor).

Kiállított termékek: óriáskaralábé, murok, petrezselyem, paszternák, tök, fehér- és piroskáposzta.
Kóstoltatás: salátákkal - gyökérzöldségsaláta (murok + petrezselyem), káposztasaláta.

 

Tóth Ferenc pék, Györgyfalva

Tóth Ferencet a gazdasági krízis bírta arra, hogy pékséget indítson. Maga építette meg a kemencét, a fiával. Egy ideje kalácssütéssel is foglalkozik.

Kiállított termék: négykilós kenyér.

 

Kurucz Ildikó, Méra - családja 1949 óta szállítja a tejterméket a Veress családnak.
Ildikóék a harmadik generáció, előtte férjének édesanyja, Anna, azelőtt Anna édesanyja hordta a túrót, tejfelt Kolozsvárra.

Kiállított termék: házi sós telemea.

Dima család, Biharszentjános (Bihar megye)

Kiállított termék: Szent Péter paradicsom, vinetta.