Gyümölcstermesztés

Gyümölcstermesztés Györgyfalván

Györgyfalván a gyümölcsösök telepítése az 1900-as évek elején kezdődött, miutan néhány gazda jövedelmezőnek találta a gyümölcstermesztést, mivel a város közelsége jó értékesítési lehetőséget biztosított.

A szaporítás az erdőből összegyűjtött vadfák, vadkörte és vadalma beoltásával történt. Az oltás kézben törtent, hasítékba, tavasszal, utána következett a kiültetés.

A gyümölcsfák nagy növésűek, későn fordultak termőre, de utána 50-60 éven át bő termést hoztak. A gyümölcs leszedése körülményes volt, hosszú létra és bátorság kellett hozzá, kivételt képeztek a korán érők (apróbbak lévén, egyszerűen lerázták). A nem megfelelő kezelés miatt a termésalternancia volt jellemző (egyik évben nagyon sok, másik évben semmi). Általában egyik évben alma, másik évben körte volt. Ez különben a mai napig érvényes.

A nagyobb termésűeket, őszi-téli fajtákat kézzel szedték, pincében tárolták, érésig.

A gyümölcs piacra vitele csakis érett formában törtent. A „hullót" esetleg kompótnak értékesítették.

A gyümölcs felhasználása teljes volt, mivel a jó minőségűt a kolozsvári piacra vitték, a gyengébbet állatokkal etették fel, vagy a „cibrébe" került, pálinkának. Az ötvenes évekig csak szilvából főztek pálinkát, ma mindenféle gyümölcs belekerül.

 

A Györgyfalván termesztett gyümölcsök

• Alma

Nyári almák: Vaj alma, Eper alma, Granister.

Őszi-téli almák:Kormos alma, Aranyrenet, Kanadai renet, Jonathan, London pepin, Citrom, Belfleur, Pónyik, Zöld batul, Üveg batul, Arany pármen, az újabb fajták közül a Golden, Generos, Idared, Florina, Kolozsvári Piros.

Körte

Nyári körték:Pirosbelű, Árpás, Pézma, Nyári sárga.

Őszi-téli körték:Síkvajanc, Szent Ilona, Ábrahám Lujza, Sándor cár, Pap körte, Téli pergamen, Angol herceg, Kormos, Lujza, Sárga körte, az újabb fajták közül a Napoca, Hardy vajkörte, Haydeea.

• Szilva

Nyári-őszi fajták:Zöld ringló, Kék ringló, Rákóczi szilva, Húsos szilva, Besztercei szilva, újabb fajta a Stanley.

Előfordul kajszi- és őszibarack, birs is.

A lista korántsem teljes. A fajtákat a györgyfalvi népi elnevezés szerint soroltam fel (egyeseknek a hivatalos neve is más, helységenként pedig mindegyiket másként hívjak, ám a kolozsvári piacon általában a felsorolt neveken ismerik).

 

A gyümölcsösök telepítéséről

A telepítések háztáji kertekben történtek, legalább 0,1 hektáros területekre, csak belterületen - gyakorlatilag ha egy kis hely akadt, ültettek egy fát.

A kollektív idején is volt gyümölcsöstelepítés, kevesebb fajtával, de a nem megfelelő kezelés miatt nem bizonyult gazdaságosnak.

Különben a gyümölcstermesztési kedv a múlt század hatvanas éveitől megcsappant, az öreg fákat kivágták, újabb ritkán került helyükre, vagy ha igen, a kolozsvári Palocsai-kertből vagy Enyedről. Ezt inkább a körte bánta, mivel a birsalanyra oltott körtek nemigen váltak be.

Az utóbbi időben némi érdeklődés mutatkozik a gyümölcsöstelepítések iránt, természetesen kisebb mértékben - maximum száz csemetét ha ültet egy gazda, főkent almát. A körtecsemeték előállítása eléggé nehézkes, a vegetatív alanyok hiánya miatt.

Saját szükségletemre létesítettem egy kis csemetekertet, amelyben oltatok almát, körtét, szilvát, kajszit és őszibarackot. Az alany: almának M26, körtének magonc, szilvának, kajszinak, őszibaracknak kosbor szilva. Tízéves telepítesem elég jól karban van.

Mivel a természeti körülmények nagyon kedvezőek a gyümölcstermesztésre Györgyfalván, megszívlelendő dolog a további telepítes, főkent a körtéé, mert a mostani piac még mindig nem tud érett, zamatos körtét biztosítani. Jó minőséget csakis kis gazdaságokban, kis mennyiségben és sok odafigyeléssel lehet előállítani. Ezt bizonyítja, hogy a jó körtét nagyon jó árban tudják értékesíteni a györgyfalviak a kolozsvári piacokon.

Az almák, mivel tárolásuk sokkal könnyebb, nem olyan piacosak, de a biotermékek iránti érdeklődes csak meghozza a várt eredményt. A bioterméket szó szerint kell érteni: a fákat nem permetezik rendszeresen (maximum egy téli és egy nyári permetezést alkalmaznak), műtrágyát pedig szintén nemigen „látnak" az almaültetvények.

Mindezeket leírva remélem, hogy már van egy új generáció, amely a györgyfalvi gyümölcstermesztést háztáji jelleggel újraéleszti, esetleg majd valakinek eszébejut nagyobb területet telepíteni - üres terület van elég -, ugyanis érdemes, mert a gyümölcs, főleg a bio jellegű, örökké pénzt hoz a házhoz. Nem lehet meggazdagodni belőle, de jövedelempótlásként nagyonis beválik.

Tohotni Márton györgyfalvi agrármérnök